2011. március 7., hétfő

Otodik het

A hetveget a Prashanti Kutirban toltottem Bangalorban. Hala egy kedves magyar jogas baratnomnek megint ujabb baratokra tettem szert. Annyira fellelkesitett, h szanszkritul beszelgettek(tunk), hogy elhataroztam, h ha csak tehetem, elmegyek Delhibe es reszt veszek a Sanskrt Bharatiya kethetes tanfolyaman. Most egyszerre tobbminden is van kilatasban, egyelore csak ezt a hetet latom elore.

Kicsit monotonon telnek a napok, hiszen mostmar hatodik hete ugyanazt a menetrendet kovetem. Kicsit frissitett rajta, h a meditacios tanfolyamra jottek uj emberek (a regi csapatbol oten maradtak), de ennek ellenere valamit nagyon hianyolok. Valahogy tul steril minden, tobb erofeszitesre szamitottam. Persze az idohiany itt is megvan, szerettem volna ujravenni a Yogasutra leadott forditasait, de eddig meg minden kis idohezag kellett valamire. Talan a jovo hettol valtozik ez.
A varos mar most tele van emlekekkel, hat het alatt kiepultek az uj szanszkaraim, es nagyon hianyzik par ember a regi csapatbol. Jo erzes tudni, h itt is vannak szanszkritos barataim, nelkuluk biztos kikeszultem volna. A KYM-es arcok annak ellenere, h az egyik legjobban tudasorientalt vonalon gyakorolnak, szinte alig tudnak valamit a jogarol. Meglepo modon egy Rio de Janierobol jott par az, aki leginkabb erti, h mirol is van szo. Valami nagyon nagy szomorusag van a szemukben. Na vajon.

A tavasz bekoszontott, egyre tobb fa borul viragba, megkezdodott a dinnyeszezon is, jolesne neha egy kis eso, de azert szep az ido. Nagyon tetszett a Chennai - Bangalore utvonal, gyonyoru tajakon mentunk keresztul. Folyton faramaszhatnekom van, most mar keresni kellene valakit, akinek van kedve egy kis hegymaszashoz.

0 megjegyzés: